Azon termékekre, amelyek eladási ára 10.000,- Ft, vagy az alatti, kötelező jótállás – jogszabály alapján – nem vonatkozik, ugyanakkor a gyártó vagy forgalmazó vállalhat önkéntes jótállást, illetve a fogyasztót megilletik a kellékszavatossági jogok.
Hibás teljesítés
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos szabály, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely vonatkozó törvényi fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az új Ptk. is ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, ami azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat hónapon belül felismert hiba esetén a bizonyítás terhe a vállalkozást terheli.
Kellékszavatosság
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért(pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.
Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).
Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)
Termékszavatosság
Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (azaz a termék) hibája esetén
a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki.
A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
- a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
- a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
Közlési és igényérvényesítési határidők
A Ptk. szerint a fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
Jótállás
A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén
a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van:
- a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és
- a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.
Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.
Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén
Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
A jótállási igény érvényesítése
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.
A kötelező jótállás alá tartozó termék árától függ, hogy hány év jótállás jár. A jótállási idő a termék árától függően 1 év, 2 év vagy 3 év lehet.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 10 000 Ft – 100 000 Ft közé esik, 1 év jótállás vonatkozik a termékre.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára 100 001 Ft – 250 000 Ft közé esik, 2 év jótállás vonatkozik a termékre.
Ha a kötelező jótállás alá eső termék ára a 250 000 Ft-ot meghaladja, 3 év jótállás vonatkozik a termékre.
Az eladó szavatossági és jótállási felelősségére a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendeletben és az azt módosító: 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletben foglaltak az irányadóak.
Amennyiben a fogyasztási cikk a vásárlástól számított három munkanapon belül meghibásodott úgy azt a Vevő kívánságára kicseréljük, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
A jótállás jogosultja csak fogyasztó lehet, tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ez azt jelenti, hogy fogyasztónak nem minősülő szervezeteket, gazdasági társaságokat nem illeti meg a kötelező jótállás.
Ha a fogyasztási cikk meghibásodása a vásárlástól számított harmadik nap után jelentkezik vagy a harmadik nap után jelzik, úgy a garanciaviselő félnek kell a hibát elhárítani (Garanciaviselő az aki a termékhez kapott garanciajegyen megtalálható). Ez akkor is igaz, ha a garanciaérvényesítést a Vevő a vásárlás helyén kezdeményezi. Ebben az esetben a hibás terméket átvesszük és gondoskodunk annak szakszervizbe történő oda és vissza szállításáról. Csere esetén szükség van a garanciaviselő által kiállított "Cserére jogosító igazolás"-ra.
Számítástechnikai berendezések kellékanyagai (tonerek, patronok, dobegységek és különböző alkatrészei) meghibásodása esetén minden esetben a termék gyártója által kijelölt szakszervíz bevizsgálási jegyzőkönyvének alapján tudjuk a garanciaigényt kezelni.
Például: egy 3 napon belül visszahozott, de ezen idő alatt kinyomtatott tintapatron iránti csereigény jogossága vitatható!
A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, számlát a fogyasztó bemutatja.
Szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.
Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Jótállási igény érvényesítése:
A jótállási igény érvényesítésének helye lehet a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is. A fogyasztó döntheti el, hogy melyikhez fordul kijavítás iránti igényével.
Ha a javítószolgálatot választja, annak címe a mellékelt jótállási jegyen megtalálható. Az ügyintézéshez szükség van a hibás termékre, a vásárláskor kapott számlára vagy nyugtára, továbbá a mellékelt jótállási jegyre.
Ha üzletünkben intézné jótállási igényét, úgy azt a telephelyünkön végezzük, melynek címe és nyitva tartása az kapcsolat menüpontban megtalálható.
Üzletünk címe: 1045 Budapest Rózsa utca 21.
Az ügyintézéshez szükség van a hibás termékre, a vásárláskor kapott számlára vagy nyugtára, továbbá a mellékelt jótállási jegyre.
Cégünk a mindenkor hatályos jogszabályoknak veti alá magát, így kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás esetén is az éppen aktuális kormányrendeltben foglaltak az irányadók!